A követelés fogalomtára

A követelés fogalma

Szv.tv. 29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.

A követelések szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek:

  • vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez
  • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,
  • kölcsönnyújtáshoz
  • előlegfizetéshez kapcsolódnak.

Kötelezettségek fogalma

Szv.tv. 42. § (1)  Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.

A kötelezettség olyan idegen forrás, amely meghatározott ideig áll a vállalkozó rendelkezésére.

Engedményezés fogalma a számvitelben

Az engedményezés alkalmával az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra, az engedményesre (új jogosult) ruházza át.

Jogosult személye változik, jogosult a követelést egy szerződéssel másra ruházza át.

Régi jogosult:             engedményező           (A)

Új jogosult:                 engedményes             (B)

Kötelezett:                                                        (C)

Nem kell kérni a kötelezett beleegyezését, de mindenképpen értesíteni kell őt az engedményezés tényéről, kell tudnia kinek teljesítsen. Értesítés megkapásától már csak az új jogosultnak lehet teljesíteni. Amennyiben az új jogosulttól, az engedményestől érkezik értesítés, kérni kell az engedményező igazolását, ellenkező esetben csak saját kockázatra lehet utalni az új jogosultnak.

Számviteli elszámolási lehetőségek megállapodás függvényében:

  1. Ellenértékes engedményezés
  2. Ellenérték nélküli engedményezés
  3. Követelések-kötelezettségek közötti elszámolás

Faktorálás, mint az engedményezés egy fajtája

A faktoring alatt egy vállalkozás kintlévőségeinek adásvételét, vagy másként fogalmazva engedményezését értjük. Az ügylet egyik résztvevője a likviditási nehézségekkel küzdő szállító a másik a vevő, a harmadik pedig a faktorcég.

A faktorálás, halasztott fizetésű számla-, vagy egyéb követelések fizetési esedékesség előtti megvásárlása és ezzel likviditás és egy sor előnyös szolgáltatás nyújtása. A faktoring egy jellemzően keretjellegű megállapodás a faktor és árut, szolgáltatást halasztott fizetéssel értékesítő szállító, vagy halasztott fizetéssel fizetendő követelés jogosultja (eladó) között.

A faktoráló cég (a faktor) a megvásárolt belföldi vagy export áruszállításából származó, rövid lejáratú vevőkövetelés jelentős részét, általában 80 százalékát azonnal ki is fizeti. Ezért ez a finanszírozási forma elsősorban a korlátozottabb pénzeszközökkel rendelkező, kis- és közepes beszállító vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást, mert a szokásos 30, 60, esetleg 90 napos fizetési határidő helyett, azonnal pénzhez jutnak.

A faktor számára nem elsősorban az eladó, hanem inkább a vevő pénzügyi megbízhatósága a lényeges, hiszen a megvásárolt számlakövetelés ellenértékét a vevőtől kell megkapnia. Ezért az ügylet létrejötte elsősorban attól függ, hogy ki a vevő, hiszen a faktor kockázata a vevőnél van, mert ő az adós. Ebből adódik, hogy a faktorálás ügymenetében kiemelt szerepe van a vevő minősítésének, bonitás vizsgálatának. Ha a vevő jó minősítést kap, az ügyfél –a szokásos 4-8 hét helyett-, akár 48 óra alatt hozzájuthat a megvásárolt számlaérték jelentős részéhez.

Nem lejárt követelések faktorálása

A faktor cégek foglalkoznak kölcsönnyújtással is, a kölcsön fedezete a társaság árbevétele, a vevők nem a számla kibocsátónak, hanem a banknak, faktorcégnek utalnak.

Szükséges, hogy a vevővel kötött szerződésben rögzítsék, az értékesített termék, a nyújtott szolgáltatás ellenértékét a vevő ne az eladó, szolgáltató céghez utalja, hanem a bank által megjelölt számlára.

Kötelezettségátvállalás

  • A kötelezett személyében történő pozícióváltást nevezzük tartozásátvállalásnak.
  • Hármas jogügylet, kell hozzá a kötelezett, a jogosult és a tartozásátvállaló megállapodása. Nem kell, hogy együttes legyen a kontraktus. A törvény akként rendelkezik, hogy nem a tartozásátvállalás létrejöttéhez szükséges a jogosult hozzájárulása, hanem annak a jogosulttal szembeni hatályossá válásához.
  • A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.
  • Ha a jogosult a tartozásátvalláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik. A tartozás átvállalója a jogosulttal szemben mindazokat a kifogásokat felhozhatja, amelyek az eredeti kötelezettet megillették. Így hivatkozhat például az elévülésre.

Értékvesztés

Értékvesztés könyvelése a mérlegforduló napon

Egyéb ráfordításként kell kimutatni a számviteli törvény 81. § (4) bekezdés a) pontja szerint, elkülönítve a követelések értékvesztését 12.31. dátummal.

 

Értékvesztés visszaírás szabályai

Visszaírás akkor, amikor a vevő, az adós minősítése a mérlegforduló nap és a mérlegkészítés napja között történik, a rendelkezésre álló információk alapján, rögzítése a számviteli nyilvántartásokban mérlegforduló napi dátummal történik. (Szv.tv. 77. § (5) bekezdés)

 

Értékvesztés analitikus nyilvántartás szabályai

  • A társasági adótörvény szerinti nyilvántartott értékvesztés a követelésekre korábban elszámolt és adózás előtti eredmény növelésként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapból levont értékvesztéssel. (Tao. tv. 4. §26. pont)
  • A nyilvántartott értékvesztés eltérhet a számviteli nyilvántartások szerinti halmozott értékvesztés összegeitől, ezért a Tao. tv. szerinti nyilvántartott értékvesztések vezetése a számviteli egyedi értékelés elvéhez hasonlóan, de elkülönülten szükséges.

Behajthatatlan követelés fogalma

Számviteli törvény szerinti fogalom

3. §10. pont:

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

Behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai

  • Felszámolói nyilatkozat a meg nem térülő követelés összegéről
  • Végrehajtó nyilatkozata a meg nem térülő követelés összegéről
  • Egyezségi megállapodás (Csőd, felszámolási és adósságrendezési eljárásnál)
  • Vagyonfelosztási jelentés a felszámolási eljárás befejezésekor, melyben a követelés kiegyenlítésére nem jut fedezet
  • Számviteli politikai döntés, az eredményesen nem érvényesíthető követelések meghatározásáról
  • Adós nem lelhető fel (postai értesítés „címzett ismeretlen + cégjegyzék adata, lakcím nyilvántartó adata)
  • Bírósági úton nem érvényesíthető követelés, pl. felszámolási eljárás során be nem jelentett követelés
  • Elévült (PTK szabályok szerint lehet, számviteli törvény szerint nem lehet)

Elévült, valamint bíróság előtt nem érvényesíthető követelések gyakorlati esetei

  • Felszámolási eljárás során be nem jelentett követelések
  • Ha nem kötött ki garanciát, biztosítékot, nem lehet önkényesen „bíróság előtt nem érvényesíthető” követelésnek minősíteni
  • Címzett ismeretlensége: elvárható gondosság szerepe
  • A csődeljárás során be nem jelentett követelésre nem terjed ki a csődegyezség és azt a hitelezői igény jogosultja nem érvényesítheti, a hivatkozott törvényi rendelkezés az ilyen követelést jogilag mégis létező követelésnek tekinti, és elévülésig egy későbbi esetleges felszámolási eljárásban érvényesíthetővé teszi. Nem tekinthető elévült követelésnek sem, hiszen maga a csődtörvény mondja ki, hogy az elévülési időn belül felszámolás esetén feléled az igényérvényesítés joga. Értékvesztés elszámolása indokolt.