Mi történik az Art. 227. §-a alapján, azaz a “Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése” esetén?

1. A NAV 30 napos határidő kitűzésével felszólít, hogy pótoljuk beszámolót.

2. 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett megint kapunk 30 napot, hogy pótoljuk a beszámolót.

3. A 60 nap leteltét követően megkapjuk az adószámtörlő határozatot, amelynek véglegessé válását (15 nap) követően értesíti a NAV a Cégbíróságot.

4. Ez után a Cégbíróság külön felhívás nélkül elrendeli a társaság kényszertörlését, amelynek véglegessé válása 15 nap.

Az előzőeken kívül azonban további komoly hátrányok is érhetnek minket a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt!

1. A beszámoló beküldésének elmulasztásának első állomása a 200 ezer forintos mulasztási bírság kiszabása.

2. A következő állomás a társaság adószámának törlése.

3. Társaság kényszertörlése.

4. Eltiltás. Ez lehet mind a cégtörvény szerinti eltiltás és lehet adóregisztrációs akadály. A kényszertörlés esetén itt a lehető legtöbb eshetőség felmerül. Akár azért, mert kiegyenlítetlen tartozásunk marad, akár azért, mert az adószám törölt státuszú marad. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vagy jövőbeli társaságainkban nem lehetünk ügyvezetők, cégvezetők és új társaságban nem szerezhetünk 50 százalékot elérő tulajdont sem. Előfordulhat, hogy úgy kell felállnunk egy bármekkora társaság ügyvezetői posztjából, hogy a kényszertörölt társaságunknak egyetlen forint tartozása sem volt, „csak” törölt volt az adószáma. Ebből következik, hogy kényszertörölt társaság esetén is rengeteg feladatunk van még akkor is, ha nem szeretnénk a társaságot megtartani, de szeretnénk vezető tisztségviselők lenni másik társaságban. Sokan azért nem tudnak ilyen eset után utána megfelelő munkakörbe elhelyezkedni, mert aláírási jogra lenne szükségük.

5. Adófizetési kötelezettség a vagyon után. Akár a Cégbíróság adja ki a kényszertörölt társaság vagyonát számunkra, akár a felszámoló rendelkezik a vagyonfelosztásról, a törzstőkét meghaladó vagyonnal kapcsolatosan mindkét esetben adóznunk kell! Az átmegy a tulajdonosok birtokában. Márpedig egy komoly vagyonnal (általában ingatlannal, gépjárművel) rendelkező társaság esetében nagyon fájdalmas lehet, illetve az eddig esetlegesen nem rendezett cégtulajdoni viszonyok is felkavarhatják a későbbi tulajdonlást, amely vagyon felett a rendelkezést idáig az ügyvezető látta el.

6. Felszámolás és felszámolói költségek. Az előző ponthoz képest vagyon esetén ugyan ez valószínűleg csekélyebb költség lesz, de a felszámoló díját is rendezni kell.

7. Privát vagyon fokozott veszélye. Kényszertörlési eljárással történő megszűnés fokozott magánvagyoni veszélyt jelent.